Átváltozás

Az előadás a székelység több száz éven keresztül létező, működő társadalmi létberendezkedésének minőségét boncolgatja. Hajlamosak vagyunk elfogultan visszatekinteni nemzetségünk történelmi tetteire, de tény, hogy létszerveződésünk hasonlított a természeti népekre jellemző berendezkedéshez. Életformánk természet közeli volt, az élethez szükséges javak eltulajdonítása nem károsította visszafordíthatatlanul a környezetünket. Összhangban volt az erkölcsi rend, a szellemi szint, a fizikai szükségletek megteremtése és a hit. Falvaink, kisvárosaink jól szervezettek voltak, az ilyen jellegű létberendezkedés kikristályosodott csúcspontjai. Ha létezett is csekély vagyonfelhalmozás, az a közösség iránti kötelesség növekedésével járt, mint például a haza, a határok védelme, nehezebb sorsú tehetséges emberek támogatása. Ezt az életformát bontják meg, zavarják össze a fejlődés zászlaja alatt megjelenő mézes-madzag eszmék. A fejlődés lassan-lassan felőrli, folyamatosan változtatja a még létező, számára nem tetszetős, elmaradottnak titulált közösségeket. Jelenünk a mindenáron fenntartható fejlődésről szól, mely lassan emlékezetünkből is kitörli a közelmúltban tetten érhető természet közeli, emberközeli berendezkedés nyomait. Az így létrejövő új társadalom egyéne egyre több felszínes tudásra tehet szert, ezzel párhuzamosan veszít a természettel kapcsolatos összhang megteremtéséhez szükséges tudásából, és egyre kevésbé hallja a cselekedeteit szabályzó belső hangot.

Díszlet, jelmez: Balázs Gyöngyi
Zenei szerkesztő: Román Hunor
Fény: Toásó István
Hang: Zilincki Károly
Előadók: Antal Katalin, Bálint Endre, Faluvégi Erzsébet, Forgács Hunor, Fülöp Csaba, Golicza Bernadett, Hajdó Árpád, Hajdó Lóránt, Nagy Annamária, Orbán Henrietta, Sipos Réka Katalin, Szabó Tamás Zsolt
Közreműködik a Kedves zenekar: Román Hunor, Kedves Botond, Kelemen Molnár János, Szabó Lóránd Győző.
Koreográfus: Antal József