Helyi hivatalos közlöny

"Évadnyitó szimfonikus hangverseny" adatai:

Dátum

2022. szeptember 25. 18:00 – 2022. szeptember 25. 19:00

Helyszín

Stúdió Mozi

Facebook esemény

Székelyudvarhely Művelődési Ház eseménye:

Műsoron:
Mogyeszt Muszorgszkij – Éj a kopár hegyen
Mogyeszt Muszorgszkij – Egy kiállítás képei
Vezényel: Vass András (HU)
Stúdió Mozi
2022. szeptember 25, vasárnap, 18.00 óra
Vass András 1979-ben született Marosvásárhelyen. Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte, 1997-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum zongora szakán, mint az évfolyam legjobb diákja, majd 1999-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmesterképző szakán Lukács Ervin, Ligeti András és Gál Tamás tanítványa volt. 2004-ben kitüntetéssel diplomázott. 2003 júniusában Donáth Ede emlékdíjjal tüntették ki. Még egyetemi hallgatóként több magyarországi és romániai szimfonikus zenekart vezényelt. A 2005/2006-os évadban Fischer Iván asszisztenseként dolgozott a Budapesti Fesztiválzenekarnál, 2009 őszétől a Pannon Filharmonikusok karmestere. Karrierje során vezényelte többek közt a Marosvásárhelyi Filharmonikus Zenekart, a Budapesti Fesztiválzenekart, a MÁV Szimfonikus Zenekart, a Szebeni Filharmonikus Zenekart, a Liszt Ferenc Kamarazenekart, a Nemzeti Filharmonikusokat. Olyan neves előadóművészekkel működött együtt, mint Kelemen Barnabás, Baráti Kristóf, Miklósa Erika, Fenyő László, Olli Leppäniemi , Sümegi Eszter, Dana Borsan, Olivier Latry, Lakatos György, Frankl Péter, Bogányi Gergely és mások. Exkluzív művésze az egyesült államokbeli California Artists Managementnek.
Mogyeszt Muszorgszkij- Éj a kopár hegyen
Az Éj a kopár hegyen című hangversenyfantáziát Muszorgszkij – az orosz romantikus nemzeti iskola képviselője, az Orosz Ötök tagja – Gogol Szent Iván-éj című drámája nyomán komponálta 1861-ben. A téma – a megnyílt sírokból előbújó és boszorkányszombatot tartó holtak – igen népszerű volt a romantikus zenében, többk közt Berlioz Fantasztikus Szimfóniájának egyik tétele is ezt a témakört dolgozza fel.
A zenemű programját maga a zeneszerző vetette papírra: „Természetfölötti hangok föld alatti zaja – A sötétség szellemeinek, majd magának a Sátánnak feltűnése – A Sátán dicsőítése és fekete mise – Az orgia tetőpontján megkondul a távolban egy falusi templom harangja, amely elűzi a sötétség szellemeit – Virradat.”
A művet Nyikolaj Rimszkij-Korszakov hangszerelte és véglegesítette.
Mogyeszt Muszorgszkij – Egy kiállítás képei
Egy kiállítás képei című zongoraciklusát – amelyet elhunyt barátja, Viktor Hartmann festőművész emlékkiállítása ihletett – 1874-ben írta Muszorgszkij.
A szerző valószínűleg 1868-ban találkozott először a neves képzőművész Viktor Hartmannal. Mindketten az orosz művészet elkötelezett harcosai voltak, s feltételezhetően a közismert zenekritikusnál, Vlagyimir Sztaszovnál ismerték meg egymást, aki mindkettőjük karrierjét figyelemmel kísérte. A zeneszerző később éppen Sztaszovnak dedikálta a zongoraciklust.
A mű 1886-ban jelent meg először nyomtatásban, öt évvel Muszorgszkij halála után. Közreadója a neves zeneszerző és hű barát, az Orosz Ötök tagja, Nyikolaj Rimszkij-Korszakov volt.
Muszorgszkij tíz képet „zenésített meg” a műben.
Az egyes képek között vissza-visszatérő Promenade (Séta)-dallamot hallunk, mely a kiállítás látogatóját jeleníti meg, amint egyik képtől a másikig sétál. A Séta-téma minden egyes visszatéréskor változik: a látogató még az imént látott kép hatása alatt áll, miközben továbbhalad a következő kép felé.
Az első kép, A gnóm, egy törpe formájú játék diótörőt ábrázolt. Muszorgszkij elképzelte, hogyan mozogna ez a bábu, ha valaha életre kelne. A diótörő groteszk és váratlan mozdulatait igen érzékletesen ábrázolja. A Séta után belépünk “Az ódon kastély”-ba, ahol egy trubadúr érzelmes dalt énekel.
A következő kép, melyet ismét Séta vezet be a Tuileries: Dispute d’enfants aprés jeux (A Tuileriák kertje – veszekedő gyermekek). A híres párizsi parkban játszódó jelenetet minden átmenet nélkül követi a Bydlo című tétel, melyben egy ökör vontatta szekeret látunk közeledni, majd eltávolodni a sáros országúton.
Egy erősen lerövidített, lírai Séta vezet át a következő, Kiscsibék tánca a tojáshéjban című tételbe (Hartman jelmezterveket készített a szentpétervári Mariinszkij Színház egyik balettprodukciójához, melynek koreográfiáját a kor vezető táncművésze, Marius Petipa készítette. A produkcióban egy csoport gyerek kanárimadárnak volt öltözve. Mások, egy korabeli leírás szerint, “tojáshéjba voltak zárva, mint valami páncélba” – csak a lábuk látszott ki).
A következő tétel, Samuel Goldenberg és Schmuyle, Hartmannak a sandomierzi gettóban készített portrévázlatain alapszik. A tételt általában úgy értelmezik, mint a gazdag és a szegény zsidó közötti párbeszédet, vitát.
A Limoges le marché (A limoges-i piac) című tétel Limoges francia város piacára vezet el, ahol nagyban folyik az alkudozás meg a pletykálkodás.
A következő kép a Katakombák. Hartman vízfestménye önarckép, melyen a művész egy barátja és egy lámpást tartó vezető társaságában kutatja a párizsi földalatti sírokat. Jobbra koponyák állnak nagy halomban, és Muszorgszkij fantáziája szerint egyszer csak világítani kezdenek. Ezen a ponton jelenik meg újra a Séta-téma.
Baba-Jaga csirkelábon forgó kunyhója következik. Az orosz népmesék boszorkánya lakik ebben az épületben, ahová előszeretettel csalogatja be a gyerekeket, hogy azután megegye őket.
A boszorkányzene közvetlenül a zárótételbe, A kijevi nagykapu-ba torkollik. Hartman nagyszabású kaputervét egy pályázatra készítette, de a terv nem valósult meg. A hatalmas építményt grandiózus, orosz egyházi zenét idéző, gazdagon harmonizált dallam jeleníti meg, melyet nyugodtabb, korálszerű melléktéma vált fel. A tétel végén újra megjelenik a diadalmas Séta-téma, és ebből épül fel a mű végső drámai csúcspontja, melyben a kapu Oroszország régi dicsőségének jelképévé válik.
Az alkotást többen hangszerelték meg az idők folyamán: elsőként az orosz zeneszerző, Mihail Tusmalov dolgozott át néhány tételt, majd 1915-ben az angol karmester, Henry Wood. Az első zeneszerző, aki a teljes zongoraciklust meghangszerelte 1922-ben, Leo Funtek volt.
A zseniális programzenei alkotás legismertebb, és egyetlen időtálló zenekari feldolgozása szintén 1922-ben jött létre, és Maurice Ravel impresszionista zeneszerző nevéhez fűződik. A zenekari változat a zenetörténet egyik mesterműve, a hangszerelés művészetének remeke.

Frissítés dátuma:
2022.09.22.

#Kulturális

Megjelenítés
112 Sürgősségi

Székelyudvarhely

sürgősségi elérhetőségek

A weboldalt a minic tervezte és fejlesztette