+40 266 310 423

(Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság)

Székelyudvarhely a vírus ellen!

688270 igazolt fertőzött

17098 elhunyt

5549 igazolt eset Hargita megyében

688270 fertőzött / 618673 gyógyult / 17098 elhunyt /

Országos statisztika • Adatfrissítés: 2021.01.15. 13:20

Helyi hivatalos közlöny

"Móka – Népi játék Tamási Áron nyomán" adatai:

Dátum

2021. január 19. 18:00 – 2021. január 19. 19:00

Helyszín

Művelődési Ház

Facebook esemény
Tamási Áron talán legizgalmasabb, legjobb színpadi műve, az Énekes madár ihlette a Móka című táncszínházi előadás létrejöttét. Tamási művét székely népi játéknak nevezi, ami maga után vonja a néphagyomány, a népzene és néptánc eszköztárának felhasználását.
Az előadás témájának aktualitása egyértelmű, a mai fiatal generáció egyre későbbre tervezi a tartós párkapcsolatot és így a házasságkötést is. Erről szól az Énekes madár is: a két vénlegény, Bakk Lukács és Préda Máté több mint tíz éve udvarol a két vénleánynak, Gondos Eszternek és Gondos Reginának. Mire végre eldöntik, hogy megkérik a lányok kezét, a két lakodalmat egyszerre, kalákában, így költségeket spórolva képzelik el. Abból adódik a bonyodalom, hogy a két nővér nem egyezik bele, hogy a két esküvő egy nap, egyszerre történjen meg… Ebben a kiábrándult környezetben ismerjük meg a legkisebb Gondos leányt, Magdót, aki maga a tisztaság és őszinteség, és titkon másra sem vágyik, csak hogy találkozzon az igaz szerelemmel.
Táncjátékunkban a Tamási szöveg nagyon röviden, tömören jelenik meg, helyét átveszi és kiegészíti a néphagyomány, a farsangi ünnepkör jellemző szokáscselekvései, a zene és a tánc. Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. A farsang adott alkalmat arra, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. Farsang ünnepéhez kötődik a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a különféle dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg, mint a cigány, a betyár, a koldus, a vándorárus, a menyasszony, vőlegény. Kedvelt volt a férfi-női szerep- és ruhacsere. Szívesen alkalmaztak állatmaszkokat is, gyakran feltűnik a játékokban a kecske, a ló, a medve vagy a gólya is.
Könczei Árpád
Szereposztás
GONDOS ESZTER, vénleány – Sipos Réka
GONDOS REGINA, vénleány – Antal Katalin
GONDOS MAGDOLNA, fiatal leány – Kovács Bernadett
BAKK LUKÁCS, vénlegény, Eszter vőlegénye – Antal József
PRÉDA MÁTÉ, vénlegény, Regina vőlegénye – Fülöp Csaba
KÖMÉNY MÓKA, fiatal legény – Hajdó Árpád
KÖMÉNY IGNÁCNÉ, Móka anyja – Faluvégi Erzsébet
A FALU NÉPE, „fársángosok” – Bakos Gellért István, Forgács Hunor, Hajdó Lóránt, Nagy Annamária, Orbán Henrietta, Szász Levente
Közreműködik a Kedves zenekar: Román Hunor hegedű, Szabó Lóránd harmonika, cimbalom,
Kedves Botond brácsa, Kelemen Molnár János nagybőgő
Hangosító: Zilincki Károly
Világosító: Toásó István
Művészeti munkatársak: Antal József, Fülöp Csaba
Néprajzi szakértő: Fülöp Hajnalka
Dramaturg: Szabó Janka
Díszlet és jelmeztervező: Balázs Gyöngyi
Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád, Harangozó-díjas

Frissítés dátuma:
2021.01.12.

#Kulturális

Következik:
Megjelenítés
112 Sürgősségi

Székelyudvarhely

sürgősségi elérhetőségek

A weboldalt a minic tervezte és fejlesztette