Spanyár 150 – Spanyár Pál emlékkiállítás

A felvidéki származású Spanyár Pál (1874–1936) általános- és középiskoláit szülővárosában a nyitrai Katolikus Gimnáziumban végezte, ahol a tanulás mellett zenekörre járt, cimbalmozott, fellépett minden iskolai zenés rendezvényen és rajztehetségét is díjazták. A budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében tanult tovább 1894–1898 között, olyan neves művésztanárokkal, mint az iskolaalapító Kelety Gusztáv (igazgató, tájképfestő), valamint Székely Bertalan és Lotz Károly. Előbb helyettes rajztanárként a kaposvári Állami Gimnáziumba helyezték, majd 1899-ben Székelyudvarhelyre költözött, a Katolikus főgimnázium rajztanáraként foglalta el állását, amelyet 1900-ban a Püspöki Főtanhatóság is megerősített. Mellette óraadó tanárként rajzot tanított az Állami Kő- és Agyagipari Szakiskolában és a Református Kollégiumban. Mintaszínvonalú rajzoktatása mellett számos más vállalása volt, többek között a rajzszertár őre és állandó gyarapítója, a módszertani értekezletek jegyzője, az ifjúsági kirándulási egyesület elnöke, egyháztanácsos, a székelyudvarhelyi királyi törvényszék állandó írásszakértője volt. Tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének és az Udvarhely megyei Múzeumegylet választmányának. Ezen kívül díszokleveleket festett a város díszpolgárai részére, egyházi zászlók és miseruhák tervezője, oltárképek festője volt, valamint díszlet- és jelmeztervezőként, illetve rendezőként vett részt több színházi előadás megrendezésében. Fáradhatatlan természetjáróként jegyzetfüzeteiben megörökítette a város és környéke jellegzetes helyeit, épületeit, embereit. Karikatúrái, rajzai megjelentek a Hírnök, Katolikus Világ és a Zászlónk elnevezésű korabeli lapokban. 1934-ben 35 év tanítás után nyugdíjba vonult. 1936. november 4-én halt meg, sírja a Szent Miklós-hegyi római katolikus temetőben található. Családja a hagyatékát, házát és műveit a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumra hagyta, a Spanyár-ház 2012 óta évről évre a Pulzus alkotótábor helyszíne.

A székely anyaváros építészeti emlékeinek megörökítése, több emblematikus épület egykori arculatának rekonstrukciós rajza, a kor embereinek lélektani ábrázolása képzőművészi munkásságának jelentős része. A fennmaradt alkotásai tus- és ceruzarajzok, olajfestmények, akvarellek, pasztellek. Minden műfajban emlékezeteset alkotott: karikatúrák, csendéletek, portrék, tájképek, életképek gyakorlott festője volt.

A Haáz Rezső Múzeum Képtára (Kossuth Lajos u. 42 sz. alatti) épületében a kiállítás a január 18-i megnyitó eseményt követően március 4-ig lesz látogatható hétköznapokon 9-16 óra között. Várunk minden érdeklődőt az emlékkiállítás-megnyitó eseményre!