Helyi hivatalos közlöny

"Tömöry Péter Violanász című könyvének bemutatója" adatai:

Dátum

2023. július 11. 18:00 – 2023. július 11. 19:00

Helyszín

Művelődési Ház koncertterme

Facebook esemény

Székelyudvarhely Művelődési Ház eseménye:

A meghívottat Száva Enikő kérdezi.
Hol, melyik magyar városban játszódik le a regény cselekménye?
Létezett (létezhetett-e?) egy vidéki városkában, a Kádár korszak lágy diktatúrája alatt, a regényben Biológiai forradalomnak nevezett, tinédzser mozgalom?
Kik a Jócsik, Házsül, B.I., Kaszab, Lágyhalmi, Czigé, Vasassy, dr. Turgony nevek bújtatta valós, országos sőt „európai” hírű művészek, közszereplők, funkcionáriusok?
Kulcsregény-e a Violanász, vagy Szerző képzeletének szüleménye?
Ezek a kérdések minden kétséget kizáróan felmerültek volna, feltehetően parázs viták közepette, ha a mű, a megírását követően 1991-ben megjelenik, Szerző az akkori budapesti Szépirodalmi Könyvkiadóval kötött szerződése szerint.
Ha nem esik a privatizálás áldozatául.
Hogy ma, három évtizeddel a mű születése után ugyanezek a kérdések merülnek-e fel az olvasóban az talány.
Az ellenben elvitathatatlan, hogy a Violanász a kelet-európai szocialista létvalóság utolsó éveinek sajátosan eredeti, groteszk irodalmi lenyomataként ma is érdekfeszítő szellemi kalandozásra nyújthat lehetőséget olvasójának.
Tömöry Péter (1943-07-11, Kolozsvár) költő, író, műfordító, rendező.
Gyerekkorát Székelyudvarhelyen töltötte, ahol szülei a Református Kollégium és Tanítóképző tanárai voltak. Magasabb iskoláit Kolozsváron (Babes-Bolyai Egyetem 1961-66) és Marosvásárhelyen (Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia (1972- 74) végezte. Néhány évig (1966-68) a sepsiszentgyörgyi Textilipari Iskola tanára. Megalapítja – a kolozsvári Gaál Gábor irodalmi kör mintájára – a Sepsiszentgyörgyi Irodalmi Kört, amelyet egy év működés után betiltanak. 1968-ban, Kovászna Megye megalakulásakor, Dali Sándor főszerkesztő meghívására, a Megyei Tükör alapító tagja. Az irodalom-művészet rovatot vezeti. 1974-ben kinevezik a bukaresti televízió Magyar Adásának (főszerkesztő Bodor Pál) szerkesztő-rendezőjének. A színházi és könnyűzenei műsorok rendezőjeként válik közismertté mind Romániában, mind Magyarországon. 1979-ben kitelepül Magyarországra. Több színház rendezője, illetve vezető rendezője. Alapító tagja a veszprémi Irodalmi Színpadnak, a Visszhang kulturális folyóiratnak, a Teatrio nemzetközi színházi fesztiválnak, a Gyopár magán-síiskolának. Több színház játssza színműveit, musicaljeit. 1979-ben áttelepül Németországba, a Badische Landesbühne, majd az Euro Theater Central Bonn főrendezője. Több német, magyar, román, jugoszláviai színházban rendez. 2000- 2003 között a veszprémi Petőfi Színház művészeti vezetője. 2015-ben visszatelepül Magyarországra, felhagy színházi működésével és csak irodalommal foglalkozik.
Tömöry nemzedékének (az irodalomtörténetben második Forrás nemzedékként jegyzett) egyik legsokoldalúbb alkotó egyénisége. A több mint száz színpadi előadása, több száz verse, prózája, regényei, drámái és musicaljei, vers-és drámafordításai, tanulmányai, irodalmi- és színházszervezői aktivitása, közéleti tevékenysége egy ellentmondásokkal tele korszak alkotói sorsának sajátos művészi lenyomatát képezik. Ennek kritikai feldolgozása még várat magára.
Jelentősebb irodalmi művei: A pipacsok halála, Az idő alkalmatos volta (Bethlen Gábor), Síp a tökre (zene Józsa Erika, Horváth Károly) Vőlegényfogó, Europa süße Heimat, A Notre Dame-i toronyőr (zene Kemény Gábor), Nőpápa (zene Horváth Károly), Magyarpolányi Passió (zene Bakos Árpád), Máréfalvi Mirákulum, Fogasra akasztott érzés, Fehér förgeteg, Erdélyi Anekdotika, Bodóné lányai, Címzetes szavak, Violanász.

Frissítés dátuma:
2023.07.10.

#Kulturális

Következő:
Megjelenítés
112 Sürgősségi

Székelyudvarhely

sürgősségi elérhetőségek

A weboldalt a minic tervezte és fejlesztette