Halálra táncoltatott lány

Csoóri Sándor születésének évfordulója alkalmából egy különleges négyállomásos erdélyi turnéval emlékezünk meg a neves íróról.

Novák Péter rendezésében a Nomád Nemzedék Társulat vitte színpadra az 1959-ben megrendelt darabot. A művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a „Halálra táncoltatott lány” című darab mondanivalója ma, s mi több örök érvényűen aktuális.

A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység valamint a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozatok örök küzdelmei kerülnek terítékre. A rendező, Novák Péter így vall a darab megszületésének a szándékáról:

„Minél többet őrizni az eredeti írói szándékból, minél inkább tartani vele a történet sűrűjébe, különös tekintettel arra a megrázó lírai környezetre, amiben megszólal.”

A budapesti bemutató az író halálának ötödik évfordulóján, 2021. szeptember 12-én, debütált a Magyar Nemzeti Táncszínház színpadán.

A turné helyszínei:

2022. február 3. 19:00 Székelyudvarhelyi Művelődési Ház
2022. február 4. 19:00 Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza
2022. február 5. 19:00 Kolozsvári Magyar Opera
2022. február 6. 19:00 Nagyváradi Szigligeti Színház, Nagyterem

Maga Csoóri Sándor számára is kiemelt szerepet kapott ez a mű, éppen ezért esett erre a rendező választása. Az író ekképpen vallott egykor a különleges dráma létrejöttéről.

„…Ötvenkilenc tavaszán üzenetet kaptam Muharay Elemértől, keressem föl, mert fontos ügyben szeretne velem beszélni. A találkozásunk végeredménye az lett, hogy bevallotta: drámát szeretne íratni velem parasztszínjátszók számára. Drámát velem? Amilyen figyelemmel hallgattam, annyira megrémültem az ötletétől… Amikor elmondtam neki, hogy mostanában nyílott rá a szemem a modern költészetre, s nem szeretnék visszahátrálni. Máris új alkut kínált: írjam meg a darabot versben, sőt úgy írjam meg, hogy legyen benne a néptáncnak, a népzenének is szerepe, mert e kettő forgószelében sodróbb erővel hangozhatnak el zaklatott, modern csillámú szövegek, mint prózai párbeszédekre épülő darabban… Ekkor kezdtem el a balladás, a népdalos, a néprajzos könyveket bújni. S már az első napokban olyan hangok moccanására neszeltem föl, amelyre eddig sose volt fülem. Nem a balladák vagy a dalok voltak újak azok közül a javát ismertem, hanem a nyelv s a nagyvonalú stilizáló készség… A modernség élményét ugyanúgy a saját gyötrődéseim üllőjén kalapáltam ki, ahogy a népköltészet másféleségére is szorultságomban döbbentem rá. De bárhová mentem, bármibe kezdtem az 56-os országrobbanás szilánkjait nemcsak, hogy testemben éreztem vándorolni, de bizonyos voltam abban, hogy végérvényesen bennem maradtak…” (Csoóri Sándor)

Szereposztás:
Szabó Gábor: Béhr Márton
Sági Erzsi: Kulcsár Viktória
Bíró: Bede Fazekas Szabolcs
Halál: Orosz Ákos
Gazdag legény: Appelshoffer János
Gábor anyja/Öregasszony: Rémi Tünde
Vénasszony: Balogh Melinda, Izabella Causanell
Őrmester/táncos: Berecz István
Táncosok: Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Gál Nóra, Dajka Ilka, Gombai Franciska, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Sosovicza Fanni, Tóth Melánia

Zenekar: Horváth Balázs (hegedű), Deáky Márton (szaxofon), Lajti Ákos (brácsa)
Pandák Viktor (bőgő), Bősze Tamás Jean-Pierre (ütőhangszerek), koboz, Csurkulya József (cimbalom)

Munkatársak:
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Kelemen László
Látvány-rendező: Kuthy Ágnes
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Berecz István
Produkciós vezető: Tóth Ferenc

Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és rendezte Novák Péter.

A produkció az EMMI Csoóri Sándor Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre.