Versek között – Jász Attila, KAF, Markó Béla estje

A lenti címmel kerül sor irodalmi évzáróra 2019. december 17-én, kedden 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, 20 órától pedig a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában. Jász Attila, Kovács András Ferenc és Markó Béla költőkkel Murányi Sándor Olivér író beszélget.
JÁSZ ATTILA (Szőny, 1966) – Az életközeli problémák érdekelnek. Olyan művek, amelyek jó kérdéseket tesznek fel a mindannyiunkat érdeklő és érintő problémák kapcsán, és nem erőltetik rám a saját válaszukat. Kényszerítenek és hagynak is gondolkodni – vallja magáról Csendes Toll, alias Jász Attila. A Gerecsén élő költő az elmúlt húsz évben számos verses- és esszékötetet publikált. Legújabb könyve a Belső angyal (Kortárs Kiadó, 2019). Újít, kísérletezik, de ugyanolyan fontos számára a hagyomány is. Saját bevallása szerint soha nem akart „irodalmi izé” lenni. Nem érdekli maga az irodalom, inkább az, ami azon túl van – mondjuk, hogyan lehet valamit pontosan megírni.
KOVÁCS ANDRÁS FERENC (Szatmárnémeti, 1959) – közismert költői jelnevén KAF – 1984-ben szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát. 2008–2019 között a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője volt, jelenleg szerkesztője. A világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselője. Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Gyakran más személyiségek álarca mögé bújva szólal meg – ezek lehetnek hajdan-létezők vagy kitaláltak; néhány alteregót ő maga teremtett meg magának. Illik rá azonban a „tudós költő” (poeta doctus) kategória is, de épp így nevezhetjük akár nyelvbűvésznek, szenvedélyes filológusnak is. Legutóbbi kötete Requiem Tzimbalomra címmel jelent meg (Magvető Könyvkiadó, 2019). Versei szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült, beavatott befogadót feltételeznek. De alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű lírai beszéd.
MARKÓ BÉLA (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8.) legújabb könyve Amit az ördög jóváhagy címmel látott napvilágot (Kalligram Kiadó, 2019). Franciául, angolul és románul is jelentek meg verseskönyvei. Több esszékötete is van. A költő 1958–1970 között a Kézdivásárhelyi Líceum diákja volt, itt érettségizett, majd ezután a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsész Karán magyar–francia szakon tanult. 1974-ben szerezte meg tanári diplomáját. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt. 1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. 2004–2007, majd 2009–2012 között a román kormány miniszterelnök-helyettese. Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is.
A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa. A szerzők kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak, dedikálják őket. Mindenkit szeretettel várnak.